A felkészülés nem másból áll, mint a szükséges kompetenciák (készségek, képességek) tárházából kiválasszuk azokat, melyek elengedhetetlenek a tanulás elsajátításához. Az életkorból adódóan az iskolakezdést megelőző egy év a legalkalmasabb a képességek elsajátításához. A jó megfigyelés, a mozgáskoordináció, a kreativitás, az élénk figyelem, a kommunikáció és a beszédre való koncentráció mind - mind eleme az iskolához szükséges kompetenciáknak. A kitüntetett képességek fejlesztése mind az óvodai foglalkozásokon, mind pedig az iskolai előkészületi időszakban megjelenik.

A stressz megfelelő mennyisége segít nekünk, hogy elérjük céljainkat, és hogy jól végezzük dolgunkat. A túl sok stressz viszont komoly károkat okozhat a keringési- és az immunrendszerben valamint az agy számos területén. A stresszt leginkább, ahhoz a hatáshoz lehetne hasonlítani, amit a szobrász fejt ki a márványtömbre. Megfelelő erőt használva mesterművet alkothat, túl naggyal viszont darabokra törheti a márványt.

Az iskolára való felkészülés  valójában az iskolábalépést megelőző évben kezdődik meg. Ugyanis az iskolai pedagógiai munka nem kizárólag a tantermekben megszerezhető ismeretanyagból és tanári útmutatásból épül fel, hanem bizony a családi nevelés és iránymutatás is nagymértékben hozzájárul a gyermek fejlődéséhez. A felkészülést nagyjából három színtérre oszhatjuk: az óvodai nevelésre, az iskolában szervezett felkészítő / előkészítő foglalkozásra és a már említett családi nevelésre. Igyekezzünk gyermekünket felkészíteni az iskolai életbe való beilleszkedésre, valamint az iskolás évek nehézségeinek leküzdésére.

Már a 11 és 12 év közötti kislányokat is be kellene oltani HPV (humán papillóma virus) ellen, még azelőtt, hogy szexuális életüket elkezdenének, derül ki az Amerikai Szülész-Nőgyógyász Kollégium (American College of Obstetricians and Gynecologists) most megjelent ajánlásából. A kollégákat arra is figyelmeztetik, hogy beszéljenek az oltás fontosságáról az idősebb korosztálynak is, akik a rendeléseken megjelennek, hiszen a szakmai ajánlások ellenére a 13-26 év közötti hölgyek többsége sem kapott HPV oltást.

Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megemelkedett az allergiás betegek száma. A magyar lakosság harmada szenved valamilyen allergiás betegségben. A tünetek kialakulásában számos tényező játszik szerepet. A megelőzésre már a várandósság időszakától kezdődően nagy figyelmet kell fordítani, igaz ez különösen azon családok esetében, ahol már előfordult allergiás megbetegedés. Az allergiás családi előzmények mindenképpen növelik a betegség kialakulásának kockázatát. Amennyiben az egyik szülő allergiás, 30-35 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek.

Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 80 százalék körüli. A gyermekvállalásra való felkészülés részeként szükséges átgondolni és kezelőorvossal egyeztetni az allergiás tünetek kezelési lehetőségeit a várandósság időszakában. Az öröklött hajlam mellett a betegség kialakulásában döntő szerepet játszanak a környezeti tényezők. Az allergia megelőzése szempontjából is fontos, hogy a várandósság időszakában kerüljük a dohányzást!

A szakértők eleinte egyszerűen azt tanácsolták a szülőknek, hogy vágják el kötelet, amikor a gyerek egyetemre megy. Ezzel ellentétben most az elszakadást csak apránként ajánlják: maradjanak kapcsolatban, de adjanak neki szabadságot és magánéletet. „Egy generációval ezelőtt az olyen emberek, mint én azt tanácsolták a szülőknek, hogy vágják el a kötelet. Hagyják, hogy a diák maga jöjjön rá dolgokra. "

Sok amerikai szülő aggódik, mivel gyermekeik túl sok időt töltenek elektronikus médiában elmerülve. Ez megnehezíti, hogy felvilágosítsák csemetéjüket fontos dolgokról, mint a drog és alkoholfogyasztás. A Partnership for a Drug-Free America szervezet felmérésben több mint 1200 szülőt kérdeztek meg, és megállapították, hogy több mint egyharmaduk aggódik, mert a tévé (38 százalék), számítógépek (37 százalék) és a videojátékok (33 százalék) rontják a szülő és gyermek közti kommunikációt.

Nemsokára kezdődik az iskola, óvoda. Itt az ideje, hogy visszaszoktassuk a gyerekeket a korai lefekvéshez. Két hatásos módszer: a rendszeres lefekvési idő betartatása, és a technikai eszközök „elkobzása”. Egy új tanulmány megállapította, hogy a kamaszok többsége éjszakába nyúlóan telefonál, chat-el, internetezik, vagy videojátékokkal játszik.

Ételallergiás panaszok már csecsemőkortól, tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt jelentkezhetnek. Milyen tünetek esetén gondoljunk ételallergiára? Az ételallergia gyakorisága felnõtt korban 1,5-2 % körülire tehető, gyermekkorban –különösen csecsemõkorban– ez ennél jóval magasabb, elérheti akár a 6-7 %-ot is. A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le. Az ételallergiák tünetei a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légzésben jelentkezhetnek. A kicsinél véres széklet, testszerte száraz, ekcémás bőr jelentkezhet.

Allergiás reakció lehet a hányás, hasmenés, haspuffadás, csalánkiütés és orrfolyás is. Talán nem is gondolnánk, de bizony még a csecsemőkori krónikus középfülgyulladások okozója is lehet táplálékallergia. Az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan csak nagyon kis mennyiségben -, de átjutnak a tejbe. A kifejezetten allergiás hajlamú csecsemőknél ettől az anyatejbe került igen minimális mennyiségű idegen fehérjétől is jelentkezhetnek a tünetek.

A reggeli gyaloglás, iskolába vagy óvodába menet, növeli a gyermek stressztűrő-képességét a nap folyamán. Ráadásul, a szapora szívverés és a vérnyomás emelkedése segít elkerülni a szív- és érrendszeri betegségeket felnőttkorban, állítja a Buffalo Egyetem új tanulmánya.